leírás
Betegség leírása
A szoláris keratózis (szoláris = napsugárzás okozta) egy rákmegelőző (ún. prekancerózus) állapot, melyből hónapok-évek alatt laphámrák (a bőr hámsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat) alakulhat ki. Az elváltozás kiváltó oka a bőrt az élet folyamán ért hosszan tartó napsugárzás.
Ez az elváltozás, mint neve is mutatja, leggyakrabban a napfénynek kitett helyeken (arc, fejtető, kézhát) jelenik meg.
A jellegzetes bőrtünet egy érdes tapintatú, halványpiros, finoman hámló v. pörkkel fedett a bőrből alig kiemelkedő plakk.
Általában idősebb korban jelentkezik. Ez az elváltozás tehát egy ún. rákmegelőző állapot, melynek talaján évek folyamán laphámrák fejlődhet ki.
Kialakulásának első lépése a sejtek örökítő anyagának, a DNS-nek a károsodása, elsősorban a napfény, az UV sugárzás által. Ezt egy ideig a szervezet javító mechanizmusai helyre tudják állítani. Ha ezek kimerülnek, a DNS maradandó károsodást szenved, melynek következménye a sejtek zavart osztódása és emiatt a fent leírt szoláris keratózisok kialakulása.
Ha a sejtek DNS-e tovább károsodik, és a sejtek osztódása teljesen kilép a szervezet kontrollja alól, a sejtek korlátlanul burjánzanak és kialakul a laphámrák.
diagnózis
A diagnózis a jellegzetes tünetek alapján sokszor klinikailag is felállítható. Bizonytalan esetben az elváltozást, vagy az elváltozás egy részletét kimetszve szövettani vizsgálat végezhető.
kezelés
Mivel az elváltozások mindig viszonylag felületesen helyezkednek el, jól és könnyen kezelhetőek.
A legegyszerűbb és leggyakoribb módszer a folyékony nitrogénnel történő fagyasztás. A fagyasztás hatására a felületesen elhelyezkedő fénykárosodott sejtek elpusztulnak. Gyakori mellékhatása a kezelésnek a fagyasztás helyén kialakuló bőrpír, hólyag illetve kisebesedés, ezek azonban általában gyorsan és nyom nélkül gyógyulnak. Gyakran többszöri kezelésre is szükség van.
A szoláris keratózisok legújabb kezelési módszere az úgynevezett fotodinámiás terápia (PDT). Ennek során az elváltozást egy fényérzékenyítő anyagot tartalmazó kenőccsel kezelik elő, majd néhány óra várakozás után, mely alatt a károsodott sejtek felveszik a fényérzékenyítő anyagot, erős fénnyel sugarazzák be az elváltozást. A fény hatására azok a sejtek, amik felvették a fényérzékenyítő anyagot, elpusztulnak. A kezelés előnye, hogy korlátlanul ismételhető, nem alakul ki hegesedés, hátránya, hogy speciális berendezést igényel. Mellékhatásként bőrpír, hólyagok, kisebesedés jelentkezhet.
Mivel a betegség kialakulásában a napfénynek nagy szerepe van, ezért a fényvédelem kiemelkedő fontosságú. Azoknak, akik munkájukból kifolyólag sokat tartózkodnak napon tanácsos az általános fényvédelmi tanácsokat szigorúan betartani: ruházat helyes megválasztása (hosszú ujjú ruha, kalap), fényvédő krémek használata, 11 és 15 óra között a napfény kerülése.
Általános jó tanácsként elmondható, hogy ha a bőrön egy vörös, érdes tapintatú, felületes elváltozás jelenik meg, mely nem múlik el magától és felületén sárgás pörk képződik, bőrgyógyászhoz kell fordulni. Az elváltozásokat gyakran könnyebb kitapintani, mint meglátni.
Ha a szoláris keratózisokat rendszeresen és időben kezeljük, akkor gyakorlatilag minimális annak a valószínűsége, hogy bőrrák alakul ki ezen elváltozások talaján.