Hőmérséklet:
Fronthatás:
+ 13°C / + 16°C
nincs front
Időjárás
tovább az orvosmeteorológiához...

Segítenek vagy ártanak a poszttraumás betegeknek a stresszhormonok?

forrás: Medipress
Nyomtatás kedvencekhez
Címkék: stresszhormon, posztraumás stressz szindróma
Segítenek vagy ártanak a poszttraumás betegeknek a stresszhormonok?

A glükokortiroidokat, köztük a kortizolt is, azért nevezzük stressz-hormonoknak, mert kiválasztásuk stressz idején fokozódik. A kortizol felkészíti a szervezetet a stressz fizikai tüneteinek elviselésére. Emiatt manapság a magas kortizol-szintet elsősorban a depresszióval és más stressz-eredetű betegségekkel hozzák összefüggésbe, sőt, olyan elméletek is vannak, melyek szerint a magas kortizolszint hosszú távon károsíthatja a pszichikai stressz-tűrő képességet.

A mifeprisztonhoz hasonló gyógyszereket (a glükokortikoid-gátlókat), főként depresszió kezelésére alkalmazzák, mivel blokkolják a glükokortikoid-aktivitást. Egyes, állatokon és embereken végzett kísérletek kutatási eredményei szerint azonban a magasabb glükokortikoid-szint éppen hogy segíthet csökkenteni a poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD) kialakulási esélyeit.


Egy, a Biological Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány is ezt látszik alátámasztani. Rajnish Rao és kollegái állatkísérletek során demonstrálták, hogy akut stressz idején az emelkedett glükokortikoid-szint hogyan nyújt védelmet a szorongásos viselkedésformák ellen és később hogyan enyhíti a stressz hatásait a bazolaterális amygdala szinaptikus kapcsolataiban.


"Egyre inkább úgy tűnik, hogy a poszttraumatikus stressz szindróma esetében a trauma az a hatás, ami stressz idején az agyfunkciókat és az agystruktúrát éri"
- nyilatkozta Dr. John Krystal, a Biological Psychiatry szerkesztője. "Rao és kollegáinak kutatásai bizonyítják a glükokortikoidok védő hatását, ami meggátolja, hogy a szinaptikus kapcsolatok a stressz hatására megváltozzanak és károsítsák az agyműködést."


"Eleinte olyan volt, mintha egy kirakós játékot próbáltunk volna meg kirakni" - magyarázta Sumantra Chattarji professzor, az indiai Biológiai Tudományok Országos Központjának munkatársa. "Számos olyan klinikai feljegyzést láttunk, amelyek arról számoltak be, hogy az alacsony kortizol-szintű betegek sokkal hajlamosabbak a PTSD kialakulására, és hogy a kortizol kezelés valójában enyhítheti a PTSD fő tüneteit. Ezek után állatkísérletek során nem csak, hogy sikerült reprodukálnunk ezeket a jelenségeket, de a mögöttük rejlő, az amygdalában végbemenő sejtsztintű mechanizmusokat is sikerült feltárnunk."


A kutatási eredmények megerősítették, hogy a glükokortikoidok valóban védelmet nyújthatnak a traumás stressz által kiváltott poszttraumatikus stressz szindróma ellen.


A kortikoszteron-szint manipulálásával a tudósoknak sikerült alaphelyzetbe állítaniuk az amygdala szinapszisait és így csökkenteni a szorongást patkányok esetében. "Reméljük, hogy a mostani kutatásunk nagyban hozzájárulhat a PTSD új kezelési módszereinek kifejlesztéséhez" - fejezte ki reményeit Chattarji professzor.