Hőmérséklet:
Fronthatás:
+ 13°C / + 16°C
nincs front
Időjárás
tovább az orvosmeteorológiához...

Parkinson-kór

Nyomtatás
név Parkinson-kór
latin név Paralysis agitans
csoport Idegrendszeri betegségek
szakterület Neurológia
parkinson_fokep_jpg_2010080418195754989

leírás

A Parkinson-kór ugyan jellemzően az idősebb korosztály betegsége, azonban egyre gyakrabban találkozhatunk a harmincas-negyvenes éveikben járó betegekkel is.
100000 lakos közül átlagosan 100-300 Parkinson-kóros.

A Parkinson-kór kiváltó oka legtöbbször ismeretlen, de növény védőszerek, mérgek (pl. mangán, heroin szennyezőanyagok) szerepe is felmerül. Ha ismeretlen az a kiváltó ok, akkor idiopátiás Parkinson-kórról, ha pedig ismert akkor parkinsonismusról beszélünk.

Az idegsejt károsodás típusa alapján a parkinsonismus lehet másodlagos Parkinsonismus vagy Parkinson Plusz Szindróma.

A Parkinson-kór ugyan jellemzően az idősebb korosztály betegsége, azonban egyre gyakrabban találkozhatunk a harmincas-negyvenes éveikben járó betegekkel is.
100000 lakos közül átlagosan 100-300 Parkinson-kóros.

A Parkinson-kór kiváltó oka legtöbbször ismeretlen, de növény védőszerek, mérgek (pl. mangán, heroin szennyezőanyagok) szerepe is felmerül.
Ha ismeretlen az a kiváltó ok, akkor idiopátiás Parkinson-kórról, ha pedig ismert akkor parkinsonismusról beszélünk. Az idegsejt károsodás típusa alapján a parkinsonismus lehet másodlagos Parkinsonismus vagy Parkinson Plusz Szindróma.

A betegség hátterében a fekete mag (substantia nigra) dopamin nevű ingerületátvivő anyagot termelő sejtjeinek pusztulása és az úgynevezett Lewy-testek megjelenése áll.
Amikor a Parkinson-kór első egyértelmű tünetei megjelennek, a fekete mag sejtjeinek már 70-80%-a elpusztult.
Ez a jelenség nemcsak az agyunk bámulatos kompenzációs képességére utal, hanem feltételezi egy több éves-évtizedes preklinikus állapot jelenlétét.
Legújabb feltételezések szerint a kockázatkerülő életmód, a szaglás képességének csökkenése és az alvás során megjelentő felkiáltások és nagyobb végtagmozgások (az úgynevezett REM magatartászavar) utalhatnak a Parkinson-kór évekkel későbbi kialakulására.
A tévhittel ellentétben nem a nyugalmi tremor az első tünet a betegek döntő többségében, hanem az izommerevség és az ezzel együtt járó fájdalmas izomgörcsök. Ezért gyakran a betegek először a reumatológiát keresik fel, neurológiára általában csak a többi tünet megjelenését követően utalják.
A tünetek általában az egyik oldalon indulnak és évek után mind a két oldalra kiterjed, azonban az oldalkülönbség (aszimmetria) mindvégig kifejezett marad.

Tünetek alapján a Parkinson-kórnak három alaptípusa van:

Tremor domináns: remegés a betegség legfőbb tünete, a meglassultság, izommerevség kevésbé kifejezett. Általában fiatalabb korban alakul ki, de később vezet szellemi hanyatláshoz, mint a többi kórforma. A beteget 5-15%-ra jellemző.
Rigid-akinetikus forma: Leggyakoribb megjelenési forma, a meglassultság és izommerevség a legfőbb tünete. Nyugalmi remegés szinte nem is észlelhető.
Kevert típus: A remegés és a meglassultság egyaránt észlelhető.


A Parkinson-kór stádiumai (Hoehn-Yahr skála):

• 0: nincs jele a Parkinson-kórnak.
• 1: enyhe egyoldali tünetek észrevehetők.
• 2: kétoldali tünetek járászavar nélkül.
• 3: kétoldali tünetek minimális járászavarral.
• 4: kétoldali tünetek mérsékelt járászavarral.
• 5: kétoldali tünetek járásképtelenséggel.


Betegség tünetei

A Parkinson-kór tüneteit két nagyobb csoportra bonthatjuk: mozgással kapcsolatos és nem a mozgással kapcsolatos tünetekre.

Mozgással kapcsolatos tünetek:
Remegés (tremor): Főleg nyugalomban kifejezett, cselekvéskor teljesen megszűnik vagy legalábbis enyhül.
Végtagmerevség (rigor): Fájdalmas izomgörcsöket, fájdalmakat okozhat.
Meglassultság (latinul: hypokinesia, bradykinesia, akinesia).
• Végtagügyetlenség.
Járászavar: lassú járás tempó mellett a kezek együttmozgása is csökken. Megfordulás általában több lépésben. Különösen megforduláskor vagy szűkhelyen elhaladáskor lefagyás, teljes leállás is megjelenhet.
• Görnyedt testtartás.
• Kifejezéstelen arc, pókerarc a mimikai izmok csökkent működésére vezethető vissza.
• Kézíráskor kifejezetten csökkent betűméret (micrographia).
Beszédzavar: gyakran monoton, azonban néha hadaró a beszéd.
Nyelészavar: a Parkinson-kór késői fázisában jelenik meg.
• Testtartási instabilitás és elesések a Parkinson-kór késői fázisában jelennek meg.

Mozgással nem kapcsolatos, úgynevezett nem motoros tünetek:
• Fáradékonyság.
• Depresszív hangulat.
• Ingerlékenység.
• Érdektelenség.
• REM magatartászavar.
• Elalvás és az éjszakai átalvás zavara.
• Fokozott nappali aluszékonyság.
• Csökkent szaglási képességek.
• Emésztési problémák.
• Szexuális problémák (késői fázisban megjelenő tünet).
• Fokozott nyálképzés (késői fázisban megjelenő tünet).
• Fokozott verítékezés (késői fázisban megjelenő tünet).
• Hirtelen vérnyomásesés, megszédülés (késői fázisban megjelenő tünet).
• Székrekedés (késői fázisban megjelenő tünet).
• Vizelettartási zavar (késői fázisban megjelenő tünet).
• Gondolkodási problémák (késői fázisban megjelenő tünet).
• Zavartság, hallucináció (késői fázisban megjelenő tünet).
• Szellemi leépülés (demencia) (késői fázisban megjelenő tünet).

 
 
Kapcsolódó cikkek

Betegségkereső

 

Természetes gyógymódok

 

Cikkek