Hőmérséklet:
Fronthatás:
+ 13°C / + 16°C
nincs front
Időjárás
tovább az orvosmeteorológiához...

A túl sok és a túl kevés mozgás is árt a térdnek

forrás: Medipress
Nyomtatás kedvencekhez
Címkék: térd, elhízás, mozgáshiány
A túl sok és a túl kevés mozgás is árt a térdnek

Az Észak-Amerikai Radiológus Szövetség (RSNA) éves ülésén bemutatott kutatási anyagból kiderült, hogy a túl sok és túl kevés mozgás egyaránt a térdízület kopásának fokozódásához vezet a középkorú felnőttek körében. A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) becslése szerint az Egyesült Államok 85 év feletti lakosságának körében minden második embernél a térd csont-ízületi kopása alakul ki. 2030-ra szám szerint 67 millió diagnosztizált beteget jelenthet a 18 év feletti korosztályból. A Kalifornia Egyetem (UCSF) kutatói korábban felfedezték, hogy az ízületi degeneráció összefügg a testmozgással, az a kutatás azonban csak egy adott időpontot vizsgált.

Az új kutatás során az UCSF kutatói a térdporc változásait követték nyomon középkorú felnőtteknél, négy even keresztül. Mágneses rezonancia alapú T2 relaxációs időt használtak a korai degeneratív változások nyomon követésére. "Az MRI képekből generált T2 relaxációs idők lehetővé teszik a porc biokémiai és molekuláris összetételének elemzését" - mondta el Wilson Lin orvostanhallgató, az UCSF kutató munkatársa. "A sérült porcban fokozott a folyadékmozgás, ami a T2 relaxációs idő megnyúlásához vezet."


Az UCSF-en végzett Csontízületi Gyulladás Kutatás keretében 205 beteg adatait elemezték a 45-60 éves korosztályból. Kérdőívek segítségével mérték fel a résztvevők fizikai aktivitását. Megmérték a T2 értékeket a jobb lábon a térdkalács, a combcsont és a sípcsont fejecsénél a kutatás kezdetén, valamint kettő illetve négy év múlva. Az eredmények értelmében a megterhelő mozgásformák, mint például a futás összekapcsolható a porc nagyobb mértékű kopásával és a csont-ízületi gyulladás magasabb kockázatával.


"Mikor összehasonlítottuk a különböző csoportok értékeit, felfedeztük, hogy a legaktívabbak T2 ideje növekedő progressziót mutatott" - jegyezte meg Thomas M. Link, radiológus professzor. "Az igen keveset mozgók körében ugyanezt a jelenséget figyelhettük meg. Ez arra enged következtetni, hogy a testedzésnek van egy optimális mértéke az ízületek egészsége szempontjából."


Számos új kapu nyílt meg ezzel a jövőbeni kutatások előtt. A résztvevők egy része akcelerométert viselt. Ez a készülék érzékeli és rögzíti a fizikai aktivitást. "A kutatás során a kérdőívezés szubjektív módszerét használtuk." - tette hozzá Lin. "Az accelerometer objektívabb képet ad a tényleges mozgásmennyiségről." A térdporcban bekövetkezett változások mellett a kutatók rámutattak arra is, hogy a T2 relaxációs idő korai jelzője lehet a porcdegenerációnak. "A standard MRI már csak a visszafordíthatatlan elváltozásokat mutatja ki. Az új T2 mérési módszerben az a jó, hogy biokémiai szintről biztosít információkat, így esetleg a még gyógyítható szakaszban ismerhető fel a betegség" - folytatta a kutató, aki megjegyezte azt is, hogy akinél magasabb a betegség kockázata (például a családjában már előfordult teljes térdprotézis-beültetés, elhízott, esetleg volt már térdsérülése vagy -műtétje), azok megóvhatják egészségüket a normal testsúly megtartásával, továbbá a kockázatos és megerőltető tevékenységek kiiktatásával.