Hőmérséklet:
Fronthatás:
+ 13°C / + 16°C
nincs front
Időjárás
tovább az orvosmeteorológiához...

Fejfájás

Nyomtatás
név Fejfájás
latin név Migraine hemicrania, migrain cervicale
csoport
szakterület

leírás

A betegség leírása, okok és tünetek

Migraine hemicrania
Féloldali, órákig vagy napokig eltartó, vizelési ingerrel, fénykerüléssel, fáradtságérzéssel, szagérzékenységgel járó fejfájás. Oka nem ismert. Gyakran familiáris, sokszor allergiás mechanizmuson alapszik.
Nőknél gyakoribb, mint férfiaknál (kb. 3:l az arány), gyakorta jelentkezik menstruáció ideje körül, megjelenését aura (=fénykarikák a szemek előtt), hányinger, szédülésérzés, stb. előzi meg. Az esetek mintegy 20 30 %-ában jelennek meg a fénykarikák, káprázatok.
Egyes alakjait hisztaminnal aktiválni lehet. Sok esetben fedezhető fel az öröklődése.

A migrain cervicale esetében a fejfájás az öreglyuk, az 1-2-es nyakcsigolyák környékére tehető, szédülés, hányinger, olykor halláscsökkenés is előfordul.
Ennél a fajtánál segítség a nyak kihúzása, ún. Schanz-gallérral.

Mindkét típusnál lényegében azonosak a visszatérő fejfájás-rohamok, amik rosszulléttel, fény- és hangkerüléssel illetve azzal járnak, hogy az érintettek a normális napi feladataikat nehezen tudják ellátni. Nem ritka, hogy a migréntől szenvedőnek ágyba kell feküdnie, a fájdalom enyhüléséig. Az aurával járó rohamok 5-60 percig tartó jellegzetes, leggyakrabban vizuális tünetekkel kezdődnek, amelyek megszűnnek, mielőtt a fájdalom elkezdődik. Sok embernél, aurás és anélküli rohamok egyaránt előfordulnak.
A migrénes fejfájások gyermek- és tizenéves korban kezdődnek, de a rohamok sokszor nem gyakoriak. A harmincas és negyvenes évek közeledtével a rohamok egyre többször fordulnak elő nőknél. Az ötödik évtized után mindkét nemnél csökken az előfordulása, gyakran teljesen megszűnik a későbbi évek folyamán. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a lakosság 10 - 12 százalékának volt élete során migrénje.

Hippokratész óta tudjuk, hogy a fejfájások primer és szekunder fájdalomra oszthatóak. A primer fejfájásoknak, mint amilyen a migrén, nincs egyértelmű fizikai oka. Míg a szekunder fejfájások más betegségek vagy körülmények miatt (például másnaposság, fejsérülés, agyhártyagyulladás vagy melléküreg-gyulladás) támadnak. Ez a besorolás azért is fontos, mert erre épül a fejfájás elleni terápia. A primer fejfájás nyilvánvalóan más kezelést igényel, mint a szekunder fejfájás, mert az utóbbi az ok megállapítását követően az alap betegség terápiájára reagál a legjobban.

A primer fejfájásokat négy osztályba soroljuk: migrén, tenziós fejfájás, a cluster- fejfájás, valamint a vegyes fejfájások.
A fejfájásokat ezen kívül még koponyai- és arcfájdalmak körbe sorolja be az orvostudomány.

Tenziós fejfájása csaknem mindenkinek volt az élete folyamán. Az ebbe a csoportba történő besorolás feltételei a migrén kritériumainál kevésbé szorosak. Nagyon eltérőek lehetnek súlyosság és időtartam szempontjából, általában nincs kísérő tünetük, és rendszerint jól reagálnak recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókra. Többnyire fiatalkorban kezdődnek, leggyakoribban az emberek húszas és harmincas éveinek végén.
Jellegzetes a nem túl erős fájdalom, amely gyakran mindkét oldalra vagy az egész fejre, sokszor még a vállra is kiterjed, változó az időtartama és a fájdalom erőssége is.
Oka nagyrész ismeretlen.

Cluster-fejfájás a legádázabb, gyakran 6-8 hétig is eltart, többnyire féloldali, naponta, rendszeres időközökben jelentkezik, és a beteg gyakran a falba veri a fejét, hogy elviselhesse.
A fájdalom típusos kísérőjelensége az azzal azonos oldali könnyezés, orrdugulás vagy orrfolyás, valamint a kötőhártya ereinek tágulata miatti (szintén azonos oldalon) a szem vörössége. Rendszerint a 20-30-as években kezdődik. A lakosságnak szerencsére csak kis, körülbelül 0,1 %-át érinti.

A negyedik, vegyes csoportba tartoznak például a szexuális aktivitással, hányással, hányingerrel, helytelen táplálkozással, székrekedéssel, megerőltetéssel, hidegingerrel (fagylalt), stb. összefüggő fejfájások.

A pontos kórkép feltétlenül szükséges a terápia felállításához. Tanácsos naplót vezetni, amelybe részletesen fel kell írni a fejfájás jelentkezését, elmúlását, a körülményeket, a napirendet, az étrendet (bármilyen kevés étel-italfogyasztást), megerőltetést, fizikai aktivitást, vagy éppen a mozgáshiányt, amelyek elvezethetnek az okokhoz, a betegség kialakulásához.

Fizikai okok között megtalálható a görcsös váll, csuklyásizom és a befeszült nyakizmok, a helytelen életmód és táplálkozási szokások, a székrekedés és hasmenés, has puffadása, a gázosodás, epehólyag-betegségek, májproblémák, ingadozó vérnyomás, másnaposság, nikotin-, koffein-, alkohol-, drog-, gyógyszer vagy bármilyen szer- vagy viselkedésbeli (sorozat, játék, társ, stb.) függőség.
Kiválthatják agyi érproblémák (szűkület, tágulat, meszesedés), ödéma, stb. Továbbá az arc üregeinek gócai: homlok-, arc-, fül- és szájüreggyulladások, rossz fogak, valamint szemészeti okok is.
Állhat a háttérben valamilyen baleset (agyrázkódás), helytelenül végzett böjt és tisztítókúra, de akár hosszú időn át fennálló földsugárzások, egyes meteorológiai frontok, környezeti ártalmak (szmog, elektroszmog).

 
 

Betegségkereső

 

Természetes gyógymódok

 

Cikkek