Hőmérséklet:
Fronthatás:
+ 13°C / + 16°C
nincs front
Időjárás
tovább az orvosmeteorológiához...

A magas vérnyomás és én

2011. 08. 22 12:00 forrás:
Nyomtatás kedvencekhez
Címkék: magas vérnyomás, vérnyomásmérés, alkohol, Göbölyös N. László
A magas vérnyomás és én

A magas vérnyomás és én régi ismerősök vagyunk. Megküzdöttünk néhányszor már egymással, de mindeddig én jöttem ki győztesen. Néha könnyebben, néha nehezebben. Időnként újra próbálkozik, én pedig igyekszem nem adni neki esélyt.

Egyszer pedig nagyon vesztésre álltam, ennek már közel 20 esztendeje. Akkor újságírói pályafutásom csúcsán álltam, sikeres történész-írónak is számítottam, csak éppen a magánéletem volt enyhén szólva kaotikus. Miközben a családom és egy nagy szerelem között őrlődtem, napi két lapot csináltunk, és már akkor sem arról voltam híres, hogy alibizni járok be a munkahelyemre. Mindehhez (vagy mindennek következménye, mellékhatása, ahogy tetszik) járult egy igen nagy mennyiségű alkoholfogyasztás. Főleg tömény, elsősorban vodka. Az egyik nap jött egy hír, hogy meghalt egy válogatott futballkapus. Egyszer csak rosszul lett és nem tért többé magához. 37 éves volt. A krónikus magas vérnyomás vitte el. Néhány nappal később meghalt egy kollégánk. Sokat dohányzott, valamivel kevesebbet ivott, egy este rosszul lett és nem tért többet magához. Mindannyian tudtuk, hogy ő is a családja és egy nagy szerelem között őrlődött. 37 éves volt. Néhány nap múlva, amikor már minden rendeződni látszott, este, nem sokkal lefekvés után iszonyú fejfájás, fejzúgás kezdett gyötörni, majd zsibbadni kezdett mindenem. Mintha a szám is megbénult volna. Alig másfél hónapja A magas vérnyomás és énmúltam 37 éves. Zuhanni kezdtem, ez lehetett az a bizonyos fényfolyosó, halál közeli élmény, ha úgy tetszik. A folyosó végén azonban ott volt valaki, egy számomra nagyon kedves, valóságos, mégis álomszerű valaki, aki csak annyit mondott: ne félj, vigyázok rád. Magam sem tudom, hogyan éltem túl azt az éjszakát. A lap, az a nagy szerelem már történelem. Én pedig itt vagyok.

Néhány hete ismét erőt vett rajtam a rémület. Egy olyan időszakban, amikor munkalehetőségeim felett összecsaptak a hullámok, bár már elcsitulni látszottak. Már láttam a jövőt, és szépnek, izgalmasnak láttam. Mindennek átvészelésében rengeteget segített az a csodálatos családi harmónia, amelyben Párommal tíz éve élünk. De jól tudjuk, hogy a stressz sokszor nem olyankor jön ki, amikor nagy a baj, hanem amikor már elmúlóban van. Először próbáltam ráfogni fáradtságra, a kiszámíthatatlan, nyárnak még túlzással sem nevezhető időjárásra, a fullasztó levegőre. Aztán egyik reggel elővettem a nem túlságosan kedvelt vérnyomásmérőt. Pumpálását érezni, különösen, ha több fázisban teszi azt, önmagában is nyomasztó és gyakran mutat szinte érthetetlen értékeket. Most azonban a masina nem viccelt: 200 feletti számot mutatott. Eszembe jutott a 18 évvel korábbi élmény, de azóta sok minden történt és én is más ember lettem. Párom megnyugtató közelsége, gondoskodása, a meditáció, amely nemcsak arra irányult, hogy egészséges, erős, energiával teli vagyok, hanem arra is, hogy rendkívüli kihívások várnak rám, és 55 évesen is képes vagyok a megújulásra, lassan visszahozta életerőmet.

Rászántam magam a komplex kúrára: egy enyhe, vérnyomás-beállító gyógyszer naponta egyszer, citromos-fokhagymás lékúra, amelynek közös elkészítése és a napi „stampedlivel" való koccintás is része együttlétünknek, meditáció szép spirituális zenékkel (mostanában például Jan Garbarek), egy prána-ágyon fekve, heti kétszeri-háromszori úszás, no és ésszerű munkabeosztás. A szabadúszó munkavállaló sokszor beleesik abba a hibába, hogy azt hiszi, kapacitása korlátlan. E tévhitet csak erősíti az on-line világ, amikor egyre kevésbé kell bejárni egy munkahelyre, minden megoldható otthonról egy számítógéppel és az internettel. És ilyenkor jön a végtelen egyhelyben ülés, a végtelen gépverés. Most már beosztom dolgaimat: két óra hajnali munka, majd egy kis reggeli közös lazítás, a délelőtt folyamán több szakaszos munka, közben piac, főzés, ilyesmi. Ebéd után egy óra szieszta, aztán utána újra jöhet a munka estig - de nem későig.

Nekem működik, már a vérnyomásmérő sem ijesztget. Ki lehet próbálni.