leírás
A laphámrák sohasem az ép bőrön keletkezik, mindig megelőzi valamilyen krónikus folyamat, melynek a talaján kialakulhat. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett szoláris keratózis (szoláris = napsugárzás okozta). Ez az elváltozás, mint neve is mutatja, leggyakrabban a napfénynek kitett helyeken (arc, fejtető, kézhát) jelenik meg.
A jellegzetes elváltozás egy érdes tapintatú, halványpiros, finoman hámló vagy pörkkel fedett a bőrből alig kiemelkedő plakk. Általában idősebb korban jelentkezik. Ez az elváltozás egy úgynevezett rákmegelőző állapot, melynek talaján évek folyamán laphámrák fejlődhet ki.
Kialakulásának első lépése a sejtek örökítő anyagának, a DNS-nek a károsodása, elsősorban a napfény, az UV sugárzás által. Ezt egy ideig a szervezet javító mechanizmusai helyre tudják állítani. Ha ezek kimerülnek, a DNS maradandó károsodást szenved, melynek következménye a sejtek zavart osztódása és emiatt a fent leírt szoláris keratózisok kialakulása. Ha a sejtek DNS-e tovább károsodik, és a sejtek osztódása teljesen kilép a szervezet kontrollja alól, a sejtek korlátlanul burjánzanak és kialakul a laphámrák.
A daganat kialakulásában a tartós UV sugárzáson kívül a hosszú ideig tartó arzén expozíciónak és az immunrendszer gyengeségének illetve az immunrendszert elnyomó gyógyszerek hosszú távú szedésének lehet még szerepe. A laphámrák ritkán krónikusan fennálló fekélyekben, égési hegekben is kialakulhat.
A tipikus elváltozás egy fájdalmatlan, a bőrből kiemelkedő, tömött tapintatú, a felszínén sokszor szarumasszával borított, kisebesedő elváltozás. Lassan növekszik, és közben roncsolja a környező bőrt vagy szöveteket. A daganat hajlamos áttétet képezni a környező nyirokcsomókba, melyek ilyenkor fájdalmatlanul megnagyobbodnak, és a környező szövetekkel összekapaszkodnak.
diagnózis
- CT vizsgálat
- Ultrahang vizsgálat
- Szövettani vizsgálat
- Klinikai kép
A diagnózis a jellegzetes tünetek alapján sokszor klinikailag is felállítható.
A biztos diagnózist a kimetszett tumor szövettani vizsgálata adja meg. Néha, bizonytalan esetben az elváltozás egy részletét kimetszve végzik el a szövettani vizsgálatot.
Annak megállapítására, hogy a daganat áttétet adott-e a környező nyirokcsomóba ultrahang illetve CT-vizsgálat szükséges. Ha a daganat nagyméretű, a CT-vizsgálattal meg lehet állapítani a pontos elhelyezkedését, méretét és azt, hogy a környező szövetekre mennyire terjedt rá a tumor.
Ez alapján a műtéti stratégiát már előre meg lehet tervezni.
kezelés
A leggyakoribb kezelési módszer a sebészi kimetszés. Nagy előnye, hogy a szövettani vizsgálattal biztossá tehető a klinikai diagnózis, valamint a patológus nyilatkozni tud arról, hogy a tumor az „épben” lett-e eltávolítva, azaz nem maradt a bőrben egyetlen daganatsejt sem.
Ha az eltávolítás nem az épben történik, azaz maradt a bőrben tumorszövet, ismételt műtétre van szükség, különben a bőrben maradt tumorsejtekből újra kinő a daganat.
Ha az elváltozás kimetszése nem lehetséges az elhelyezkedése, vagy mérete miatt sugárkezelés is alkalmazható.
A laphámrák legbiztosabb megelőzési módja, ha már a rákmegelőző elváltozást, a szoláris keratózist elkezdjük kezeltetni. Ezt legegyszerűbben folyékony nitrogénnel történő fagyasztással bőrgyógyász teheti meg.
A szoláris keratózisok legújabb kezelési módszere az ún fotodinámiás terápia (PDT). Ennek során az elváltozást egy fényérzékenyítő anyagot tartalmazó kenőccsel kezelik elő, majd néhány óra várakozás után, mely alatt a károsodott sejtek felveszik a fényérzékenyítő anyagot, erős fénnyel sugarazzák be az elváltozást.
A fény hatására azok a sejtek, amik felvették a fényérzékenyítő anyagot, elpusztulnak. A kezelés előnye, hogy korlátlanul ismételhető, nem alakul ki hegesedés, hátránya, hogy speciális berendezést igényel. Mellékhatásként bőrpír, hólyagok, kisebesedés jelentkezhet.
Mivel a betegség kialakulásában a napfénynek nagy szerepe van, ezért a fényvédelem kiemelkedő fontosságú. Azoknak, akik munkájukból kifolyólag sokat tartózkodnak napon tanácsos az általános fényvédelmi tanácsokat szigorúan betartani: ruházat helyes megválasztása (hosszú ujjú ruha, kalap vagy sapka), fényvédő krémek használata, 11 és 15 óra között a napfény kerülése.
Általános jó tanácsként elmondható, hogy ha a bőrön egy új, növekvő elváltozás jelenik meg, mely hajlamos kisebesedni és nehezen gyógyul, azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni. Ha valakinek a bőrén a fent leírt szoláris keratózisok kialakulnak, rendszeresen kell bőrgyógyászhoz járnia a keratózisok kezelése, és az esetlegesen már laphámrákká átalakult elváltozások időben történő sebészi eltávolítása céljából.
Ha valakinél laphámrákot állapítottak meg, rendszeres bőrgyógyászati gondozás szükséges annak érdekében, hogy az áttéteket időben fel lehessen deríteni illetve az esetlegesen kialakuló újabb bőrdaganatokat is időben el lehessen távolítani.
Hatékony betegkommunikáció - Valeant
