Hőmérséklet:
Fronthatás:
+ 13°C / + 16°C
nincs front
Időjárás
tovább az orvosmeteorológiához...

A dohányzás még mindig az egyik legnagyobb egészségügyi probléma

2009. 03. 20 19:54 forrás: MTI
Nyomtatás kedvencekhez
Szívjuk, ha akarjuk - és akkor is, ha nem
Nem szünetel a harc a dohányzók és a dohányzást ellenzők tábora között. A hatóságok mindinkább az utóbbiakat erősítik, s vannak magyarországi települések, ahol már szabadtéren sem mindenütt engedélyezett a "füstölgés". Dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi TBC - és Pulmonológiai Intézet vezető főorvosa szerint azonban még messze vagyunk attól, hogy tüdőgyógyászként megnyugtatónak ítélhesse e csata kimenetelét.
- Főként a fiatal korosztály dohányzási szokásai aggasztóak - bocsátja előre Kovács Gábor. - Nem veszik tudomásul, hogy minden elszívott cigaretta a későbbi, esetleg húsz, harminc év múlva jelentkező krónikus betegségek lehetséges kialakítója!

A dohányzás ugyanis valamennyi szervünket károsítja, és ezt az orvostudomány már a múlt század hatvanas évei óta tényként kezeli. Azt is tudjuk, hogy a dohányzás nem csak rossz szokás, hanem szenvedélybetegség, olyan függőség, melyet gyógyítani kell, szakember közreműködésével. Elhagyásával a vele összefüggő, hozzá kapcsolódó betegségeket is meg lehet előzni. Leginkább veszélyeztetettek a 18-20 évesek. A 20 évesnél fiatalabbak egyharmada rendszeresen dohányzik, 16 százalékuk nikotinfüggő és 72 százalékuk kipróbálta a dohányzást.

A főorvos szerint az aktív és passzív dohányzás egyaránt veszélyes és káros, bár különböző a hatásuk.

- Az aktív dohányzás során a magas hőfok miatt másfajta kémiai anyagok szabadulnak fel és jutnak be a tüdőbe, mint amikor csak kéretlenül kapunk a füstből: az anyagok egy része karcinogén, vagyis rákkeltő. A passzív dohányzásnál pedig nagyobb mennyiségű szénmonoxid jut a szervezetbe - magyarázza.

Az ártalmak nagyságát befolyásolja a naponta elszívott mennyiség, a cigaretta típusa és a dohányzás módja is, nevezetesen, hogy milyen mélyen szívja le a füstöt a páciens, és mennyi ideig tartja bent a tüdejében. Már régen megdőlt az a hazug reklámfogás, miszerint a füstszűrős cigaretta ártalmatlan. Nem közömbös az életkor sem, - ha valaki túl fiatalon válik a dohányzás rabjává, a korai testi-lelki károsodás a későbbiekben krónikus betegségek előidézője lehet, köztük a leggyakoribb szív- és érrendszeri problémákért, daganatos betegségekért felelős. De szólni kell az úgynevezett "nyitott kapu" effektusról is, miszerint a masszív dohányos könnyebben lép a drogok felé vezető útra.

Nem véletlen, hogy népegészségügyi program született a dohányzás mérséklése érdekében, sokféle leszoktató program van forgalomban, melyek nem olcsók, de még mindig kevesebb anyagi áldozatot követelnek, mint a későbbi krónikus betegségek gyógyítása. A főorvos szerint az iskolai tananyagnak mindenképpen tartalmaznia kell a dohányzás ártalmairól szóló részletes ismereteket, de már sokkal korábban, az óvodában is beszélni lehet ezekről, a gyermek értelmi színvonalának megfelelő formában. Sok családban éppen a legkisebbek figyelmeztetik a szülőt, a nagyobb testvért a cigaretta letételére, a dohányzás veszélyeire.

- A fiatalkori passzív dohányzásról keveset beszélünk, pedig igen nagy mértékű. Már az óvodások 40 százaléka passzív dohányosnak tekinthető, hiszen igen sok családban van dohányos családtag, olykor még a terhes anyák is hódolnak káros szenvedélyüknek. Évente 10-15 csecsemő hal meg a titokzatosnak tartott bölcsőhalálban, aminek oka legtöbbször nem más, mint a szénmonoxid mennyiségének dohányzás okozta megnövekedése - állítja a főorvos.

"Ciki a cigi" - ez a találó és szerencsére gyorsan terjedő szlogen. De gyakorlati eredménye csak akkor lesz, ha egyre többen mondanak nemet a dohányzásra, és ha a fiatalok nem tekintik sikknek, jópofaságnak, felnőtt módinak, hanem felismerik valódi veszélyeit, és tudatos ellenzőivé válnak.

 
 
Részletes keresés Részletes keresés
Orvos kereső
Szabó Anna Foglalkozás-orvostan... Szabó Anna Kazincbarcika