Hőmérséklet:
Fronthatás:
+ 13°C / + 16°C
nincs front
Időjárás
tovább az orvosmeteorológiához...

Daganatos betegség és munka?

2009. 10. 12 12:00 forrás:
Nyomtatás kedvencekhez
Címkék: dganat, betegség, munka, tanácsok

Erre a kérdésre a választ minden esetben egyénileg kell megtalálni, nincs általánosan követhető szabály. Eldöntése nem könnyű, mivel sok szempontot kell figyelembe venni. Sok pszichológus szerint jó hatású, ha továbbra is dolgozunk, mert könnyebben viseljük a betegségünket. Kezelőorvosunkkal együtt kell meghoznunk a döntést, miután átgondoltuk, hogy esetünkben melyik megoldás az ideális.

Munkáltatónkat időben kell tájékoztatni a betegségünkről!
Amikor már felállították a pontos diagnózist, fontos, hogy a munkaadónkat tájékoztassuk erről. Be kell számolnunk betegségünk alakulásáról, a kezelés menetéről, arról, hogy mikor, mennyi időre esünk majd ki a munkából. Erről előzetesen orvosunkkal kell egyeztetnünk. Ha a munkáltatónknak megfelelő információik vannak, időben tudnak majd a helyettesítésünkről gondoskodni.


Milyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor arról döntünk, hogy folytassuk-e a munkát a gyógykezelés alatt?
• Mennyire súlyos a betegségünk?
• Milyen intenzív a terápia?
• Milyen gyakran kell kezelésekre járnunk?
• Hogyan reagálunk a kezelésre? Szenvedünk-e a mellékhatásoktól?
• Szükségünk van-e arra, hogy befeküdjünk a kórházba?
• Milyen fizikai, érzelmi és szellemi állapotban vagyunk?
• Milyen típusú munkát végzünk?
• El tudjuk-e végezni a munkánkat?


Mikor jobb, ha folytatjuk a munkát?
• Ha jól viseljük a kezelést, nincsenek rosszulléteink.
• Jó fizikai-, és lelki állapotban vagyunk, betegségünk kevéssé korlátoz.
• Olyan munkánk van, amit otthonról is elvégezhetünk.
• Részmunkaidőben is tudunk dolgozni.
• Rugalmasan be tudjuk osztani a munkát a kezelések mellett.


Ha tehetjük, menjünk vissza dolgozni!
Ha orvosunk is egyetért ezzel, és olyan állapotban vagyunk, hogy tudjuk folytatni a munkánkat, érdemes megpróbálni, mert jó pszichés hatású. A munka legalább egy kis időre eltereli a figyelmünket a betegségünkről és a fárasztó, sokszor unalmas kezelésről. Hasznosnak és fontosnak érezzük magunkat, és nem csak egy kezelésre szoruló betegnek.