Hőmérséklet:
Fronthatás:
+ 13°C / + 16°C
nincs front
Időjárás
tovább az orvosmeteorológiához...

Autizmus

Nyomtatás
név Autizmus
latin név Autismus
csoport Pszichiátriai betegségek
szakterület Pszichoterápia, Pszichológia, Pszichiátria
autizmus_jpg_2011040612562783452

leírás

Betegség tünetei

Szociális kapcsolatok zavara, motoros problémák, gyakran beszédzavar, percepciózavar, érzelem zavar, korlátozott értelmi képességek, a beteg nem figyel a környezetére, tanulási nehézség, önveszélyes viselkedés, dühkitörések, fokozott izgalmi állapot, félénkség, ingerlékenység, kezdeményező-készség csökkenése, közönyösség, érzelmi labilitás, elemi és összetett magatartásmódok ismételgetése (céltalan, automatizmusként ismételgetett mozgássor).

A DSM-IV alapján:

A. Az alábbiak közül legalább hat jellemzőnek kell jelen lennie az 1., 2. és 3. pontokból, mégpedig legalább kettőnek az 1.-ből, és legalább egy-egynek a 2.-ból és a 3.-ból.

1. Minőségi károsodás a szociális interakcióban, ami az alábbiak közül legalább két tünet megjelenésében nyilvánul meg:
- a sokrétű nem-verbális viselkedés (a szociális interakciót szabályozó szemkontaktus, arckifejezés, testtartás és gesztusok) használatának jelentős károsodása a szociális interakciókban
- fejlődési szintnek megfelelő kortárs-kapcsolatok kialakításának kudarca vagy hiánya
- a másokkal való közös öröm, érdeklődés vagy elfoglaltság spontán keresésének hiánya (pl. a számára érdekes tárgyat nem mutatja meg, nem viszi oda, illetve nem mutat rá arra)
- a szociális vagy érzelmi kölcsönösség hiánya

2. Minőségi károsodás a kommunikációban, ami az alábbiakból legalább egy tünet megjelenésében nyilvánul meg:
- a beszélt nyelv fejlődésének késlekedése vagy teljes hiánya (amit nem kísérnek annak helyettesítésére szolgáló más érintkezési módok, mint. pl. a mimika vagy gesztusok)
- adekvát beszéd birtokában lévő személynél jelentős károsodás a másokkal való beszélgetés kezdeményezésének vagy fenntartásának képességében
- sztereotip, repetitív (ismétlődő) nyelvhasználat vagy sajátos egyéni nyelvezet
- a fejlődési szintnek megfelelő változatos, spontán minta-játék vagy szociális imitatív játék hiánya

3. Korlátozott, repetitív és sztereotip jellegű viselkedés, érdeklődés és tevékenység melyek az alábbiakból legalább egy tünet megjelenésében nyilvánul meg:
- intenzitásában vagy tárgyában abnormális, körülményes foglalkozás egy vagy több, sztereotip, korlátozott érdeklődési mintával
- nyilvánvalóan rugalmatlan ragaszkodás bizonyos célszerűtlen rutinokhoz vagy rituálékhoz
- sztereotip és repetitív motoros manírok (pl. a kéz, az ujjak repkedő vagy csavaró mozgása, vagy komplex egésztest-mozgások)
- tartós belefeledkezés a tárgyak részleteibe

B. Hároméves kor előtt megnyilvánuló késés vagy abnormális működés az alábbiak közül legalább egy területen:
1. szociális interakció
2. szociális kommunikációban használt beszéd
3. szimbolikus vagy képzeletbeli játék

C. A zavar nem magyarázható jobban Rett-féle zavarral vagy Gyermekkori dezintegratív zavarral


Betegség leírása

Az autizmus (latin, jelentése: önmagára irányult) az idegrendszer fejlődési zavara, amelynek eredete teljes mértékben még nem ismert.
Nagy valószínűséggel genetikai tényezők, valamint az idegrendszert ért káros hatások következményeként alakul ki (pl. higanymérgezés).
Gyakran társulnak különféle kromoszóma rendellenességekkel vagy a központi idegrendszert érintő betegségekkel. Az esetek kétharmadában a tünetekhez mentális retardáció is társul.
A tünetek leginkább az első három életév, de legalábbis az első 5 év során jelentkeznek, és csaknem minden esetben egész életre szólóan megmaradnak és a beteg egész életében mások gondozására szorul. Az előfordulási gyakorisága 2-5 tíz ezrelék (10 000 ember közül kb. 20-50 mutat autista tüneteket).
Fiúk körében sokkal gyakoribb (4:1), mint lányok esetében. Az autista személy nagyon nehezen alakít ki kapcsolatokat.
Jellemző, hogy a gyermek nem viszonozza mások közeledését, a 4-6 hónapos korra jellemző úgynevezett „szociális mosoly" nem jelenik meg, nem örül a szülői törődésnek sem. Környezete iránt később is érdektelen, gyermekközösségben sem létesít kapcsolatokat, egyedül játszik (ez megmarad a pubertáskorban és felnőttkorban is). Nem észleli megfelelően a többi ember érzéseit, nem értik a szociális elvárásokat.
Az autista emberek gyakran nem tanulnak meg beszélni sem, de ha mégis kialakul a beszéd, akkor az általában szokatlan (pl. visszhangszerű utánzás, a szokásostól eltérő hangintonáció, vagy beszédében egyetlen témához ragaszkodik). A gesztus és a mimika használata is legtöbbször nem a megfelelő. Az autista gyermeknél a fantáziadús szerepjáték sem alakul ki. Érdeklődése, játéka szokatlan (pl. egyhangú mozgás, tárgyakat sorba rendez, pörget). Az autista személy gyakran ragaszkodik az azonossághoz, a megszokott rutinhoz. Néha testével is egyhangú mozdulatokat mutat, ezeket a mozdulatokat ismétli hosszú időn keresztül (pl. ringatja magát, oldalra mozgatja a fejét, himbálózik, stb.).
A klinikai kép előterében ezek a sztereotip magatartási módok, valamint a kommunikációs készségek fejlődési zavara, és az érzelmi kötődés hiánya áll. Amennyiben átlagos vagy annál fejlettebb az intellektus, egyes képességek kiemelkedők is lehetnek (pl. memória, számolás, zenélés). Érzelmi állapotukra a legjellemzőbb a labilitás és a dühkitörések. Gyakran megsértik önmagukat. Enuresis (bevizelés) és encopresis (beszékelés) is társulhat a zavarhoz.

 
 
Kapcsolódó cikkek

Betegségkereső

 

Természetes gyógymódok

 

Cikkek